Habár a piacon jóval olcsóbban vásárolhattok, spurcikáim, mint a szupermarketben; a legolcsóbban mégis akkor jöttök ki, ha magatok termesztitek otthon a zöldségeket-gyümölcsöket (persze a gyűjtögetésről se feldkezzetek meg). Ehhez viszont idejében el kell kezdeni palántázni.

A palántaneveléshez nem kell más, mint mag, föld, víz, néhány tejfölös pohár és idő. Mutatom a tudnivalókat, trükköket.
A mag

Egy csomag vetőmagot párszáz forintért megvehetsz bármelyik szakboltban-kertészetben. Zöldségenként akár néhány csomag is elég ahhoz, hogy mindig legyen a konyhádban friss alapanyag az év további részében. Fontos, hogy csak megbízható kereskedőtől vásárolj, mert a piacon árusított magvakkal sok a gond (sokszor nem csíráznak ki, betegségekkel fertőzöttek lehetnek, vagy egyszerűen nem az van bennük, mint ami a zacskóra van írva).

Mit/mikor?

Hobbikertészként én Bálint gazdától (kitől mástól?) tanultam a mesterséget, így a legjobb, ha a fenti kérdésre is az ő válaszát idézem:

„A tavaszi vetemények közül föltétlenül palántát kell nevelni a fejeskáposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a dinnye, a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs magjából. Ezeknek ugyanis viszonylag hosszú a felnevelési idejük, ha tehát akkor vetnénk a magjukat, amikor a talaj már kellően felmelegedett, akkor a növények csak későn fejlődnének ki és a termésük nem vagy csak a nyár végén érne be. A palánták nevelésével tehát a tenyészidőt rövidítjük, és területet, munkát takarítunk meg. Néhány zöldségfélét magról és palántáról is fel lehet nevelni; ilyenek az uborka, a cukkini, a patisszon vagy csillagtök, a brokkoli és egyes karalábéfajták. A többi zöldségféle magját állandó helyére vetjük. A káposztafélék palántái a magvetéstől számított hat hét alatt lesznek kiültetésre "érettek", a paprika- és paradicsompalántáknak ehhez nyolc hét szükséges. A magvetés idejét tehát visszafelé kell kiszámítani. A fejeskáposzta palántáit április 10-e táján lehet kiültetni, a magvetés ideje tehát február végén március első napjaiban van.”

Az edény

Sosem dobom ki a tél folyamán felhalmozódott tejfölös, joghurtos pohárkákat (utóbbiakból nincs túl sok, hiszen a joghurtot magam készítem); a spúr kertész ugyanis környezettudatos. Ezek szerintem tökéletesek palántázásra, de akár papír tojástartót is használhatsz (ezeket gyakrabban kell locsolni, mert könnyen kiszáradnak; de csak óvatosan, mert túllocsolva be is penészedhet, akárcsak a tőzegpohár).

A föld

Ahogy az lenni szokott, az élelmes kereskedők/gyártók itt is mindent kitalálnak, hogy lehúzzák a vásárlókat. Lehet kapni például méregdrága földet, amit külön palántázásra ajánlanak, de a bioföld sem ritka ma már a boltokban. Én viszont azt mondom, a célnak tökéletesen megfelel az átlagos virágföld is; sőt, ha van komposztunk, annak aljából is nyugodtan áshatunk.

A palántázás

A tejfölös pohárba (az alját szúrjuk ki) csomómentes földet szórok (félig-3/4-ig – Bálint gazda szerint min. 6cm), lenyomkodom, hogy ne legyen levegős (de túl kemény se), majd meglocsolom kevés langyos vízzel. Ezt követően 3 darab magot helyezek az edénybe (nagyobb magból elég egy-két darab). A magokat befedem egy kis földdel és és újra meglocsolom.

A locsolás

Ne hagyjuk kiszáradni a palántáinkat, ezért állandóan locsoljuk őket. Viszont ügyelj arra, hogy semmiképpen se legyen sáros a föld és ne legyen hideg a víz.

Hova tegyük?

Akár építhetünk mini fóliasátrat - műanyagpalackból is -, ha pedig lakásban palántázunk, akkor rakhatjuk a fűtőtestre. A meleg egyértelműen nagyot dob a növények fejlődésén, de a fóliánál figyeljünk a levegőztetésre, különben bepenészedik, a fűtőtestnél pedig fokozottan locsoljuk, különben könnyen kiszáradnak. Az ablakpárkány egyébként mindenképp jó választás, hiszen itt a megfelelő napfényt is biztosíthatjuk az előbújó palántáknak.

Kiültetés

A palántákat akkor lehet szétültetni, ha minimum két rendes levéllel rendelkeznek. Mivel nagyon érzékenyek, ezért finoman kell bánni velük, le ne szakadjon levelük, gyökerük.