...a macskat meg vedd le a radiatorrol mert a letakart radiator nagyban rontja a futes hatasfokat

Nem kell lekapcsolni, de 5-6 fokkal levenni a termosztátot megéri főleg, ha jól szigetelt a ház.

Ez a gondolatmenet hamis.

" De létezik egy takarékossági tévhit, amivel nem hogy spórolsz, de jól megdobja a számlát. Ez pedig az, hogy amikor nem vagy otthon, ki kell kapcsolni a fűtést. Ne! Ez azért nem működő dolog, mert valójában sokkal több energia kell ahhoz, hogy újra és újra felmelegítsd a lakást, mintha szinten tartod a hőmérsékletet."

Uramisten! Tanultál fizikát? Hővezetés? Hogy lehet ekkora hülyeséget összehordani?
A hővezetés a hőmérséklet különbségtől függ. A hőveszteség a hővezetés szorozva az idővel. Tehát ha lehűl a lakás kevesebb hőt veszít addig.
Ha egy évi nem fűtök majd jól bedurrantok, vagy egy évig az üres lakást fűtöm, vajon melyik kerül többe? Én a helyedben törölném a posztot, mert ritka nagy baromságot hordtál össze.

Tyű. Aztán fizika meg matekóra helyett merre tetszett lézengeni? Ez nagyon attól függ, hogy mennyire szigetelt a lakás és milyen hideg van kint és hány fokot akarunk bent. Elég sok integrálszámítás kell, hogy a hőveszteséget megkapjuk.
Ez a spórolási javaslat csak bizonyos - szűk- paraméterek között működik, így viszont, ahogy le van írva, marhaság.

Elég semmitmondó poszt. Kicsit jobban ki kellett volna fejteni a témát:

Ha cirkónk és programozható termosztátunk van, akkor annak van értelme, hogy ha nem vagyunk otthon, akkor a fűtést nem kikapcsoljuk, hanem levesszük 17-18 fokra, és úgy programozzuk be, hogy hazaérés előtt fél-egy órával kezdjen el fűteni.
Ha gázkonvektorunk van, akkor le lehet venni kb nullára, mert ha hazajövetel után a konvektoron felcsavarjuk a pedrót, pillanatok alatt befűt.
Elektromos fűtéssel élők (gondolom nem sokan vannak) ne vegyenek le semmit (ha termosztátjuk van, hagyják úgy a beállított hőfokot), mert ha hagyjuk egy kicsit is kihűlni a lakást, az elektromos fűtés bazi lassan hozza vissza a hőérzetet, közben meg tekeri a villanyórát, tehát semmit se lehet spórolni (elektromosnál sokkal többe kerül a lakást felfűteni, mint a meleget szinten tartani).
Központi fűtésesek meg semmit se tudnak befolyásolni. Ha igen, járnak el úgy, mint a cirkósok.

Ha már egyéb lehetőségek is szóba kerültek:
Nyílászárók cseréje kb 100-300 ezer Ft/lakás, általában 2-5 év alatt megtérül, egyéb előnyei is vannak (kisebb zaj stb). A mai szakemberek profin dolgoznak, kivágják a régit, beteszik az újat, kb egy nap alatt meg van az egész.
Szigetelőcsíkokat, párnákat, egyéb filléres módszereket az alkalmazzon, akinek nincs pénze nyílászárócserére, ideiglenesen jó lehet (pl. nem jön be a huzat), de azért tudjuk, hogy ez nem végleges megoldás. A számlát se fogja érdemben csökkenteni.
Falszigetelés (külső-belső) olyan kb 4-5000 Ft /m2, ennek fele a munka, másik fele az anyag. Kívülre vannak szigetelőrendszerek, belülre (pl. tetőtérbe) kőzetgyapot+gipszkarton. Ez is olyan 2-5 év alatt térül meg, a nyílászáró-cseréhez hasonlóan, nagy előnyük viszont, hogy már azonnal érezzük, hogy nem hideg a lakás, nem húz be a levegő, nem a hideg falra kell tapadni stb.

Hat koszi. Azt is ideirhattad volna, hogy egyek, ha éhes vagyok.

A "tévhit" valójában NEM tévhit. Valóban kevesebb a fűtés, ha lekapcsoljuk, amikor csak kell...
Magyarázat 1:
A fűtésköltség sok tényezőn múlik, most vegyük változatlannak az összes többit, és figyeljük a benti hőmérsékletet, és a fűtés időtartamát. Ha kint 0 fok van, bent 20 fokot tartani pont kétszer annyiba kerül, mint 10 fokot tartani. A hőmérséklettel tehát (valahogyan) arányos a fűtésköltség. Két hétig fűteni is kétszer annyi ideig tart, mint egy hétig. Ez igaz napokra, órákra, percekre, másodpercekre is. Ezek alapján, ha 2 napig tartunk 20 fokot, az ugyanannyiba fog kerülni, mintha 4 napig tartanánk 10 fokot. Az összes fűtésköltséged azon múlik tehát, hogy mennyi ideig tartottál milyen hőmérsékletet. Ebből egyenesen következik, hogy ha minimalizálod azt az időt, amíg fűtesz, és maximalizálod azt, amikor alacsonyabb hőfok is elég, akkor minimalizáltad a fűtésköltségedet. Eddig ez általában érthető, a szerző is azon bukott el, hogy a lakás "felfűtésére" koncentrál. Igen, felfűteni valóban drágább, viszont amíg hűl a lakás, az rohadt olcsó! Mivel pont annyit kell visszafűteni, amennyit lehűlni hagytuk, ez kiesik a képletből, a megtakarítás abból van, hogy a köztes időben, amíg alacsonyabb volt a hőmérséklet, kevesebbe került a fűtés...

Magyarázat 2:
Sarkítsuk a példát, hogy érthető, vagy inkább érezhető legyen a mondandó. (Akinek az érthetőség kell, annak az első magyarázat már elég volt.) Tegyük fel, hogy extrém alacsony a házad szigeteltsége, legyen a házad mondjuk egy nyitott sátor. A fűtés lekapcsolásának idejét most vegyük elég hosszúnak, legyen két év... Na tehát, szerinted melyik az olcsóbb, két éven át folyamatosan fűteni a nyitott szibériai sátradat, vagy felfűteni most, hagyni lehűlni, majd felfűteni megint két év múlva? Akiben dereng az értelem, az helyes választ ad erre a kérdésre, és azzal el lehet kezdeni a folytatást. Na tehát most már látjuk, hogy extrém rossz szigeteléssel és extrém hosszú időre ÉRDEMES lekapcsolni a fűtést. Kezdjük el lassan változtatni az értékeket, varrjuk be a sátor ajtaját, stb. Csökkentsük az időt, vajon két évnél ha nem éri meg hőntartani, vajon egy évnél milyen fizikai törvényszerűségek változnának meg, hogy már érdemes lenne? Egy hónap? Egy hét? Egy perc?

Javaslom a téma kivesézését. Fontos, mert sokba kerül a nem tudás, és a "hőntartás olcsóbb" téveszméje már túl nagy népszerűségnek örvend. (Már kevésbé képzett szakmai körökben is... Gondolok itt a fűtésszerelőkre, akik OK, hogy régen tudtak menetet vágni a vascsőre, de fizikai nobelre jellemzően nem jelölnénk őket.)

Hát ez nem igaz. A háznak van egy adott szigetelőképessége. Annyi energiát kell a fűtésre fordítani, amennyit a szigetelés kienged. Ha lekapcsolod a fűtést, akkor hidegebb lesz a szobában és ha hidegebb van, akkor kevesebb energia megy ki a hazbol, mivel a ket reteg kozotti hoatbocsatas nagysaga aranyos a ket kozeg homersekletkulonbsegevel. Tehat amig nemfutesz, addig kevesebb ho megy ki a falon.

Nincs árnyalatnyi különbség a kikapcsolás, és a normál "tartózkodási" hőmérséklet között, valahol félúton ? Tapasztalatom szerint a normál napi hőmérséklet (bázis C) , az alvási hőmérséklet (-1.5 C)és a tartós távollét hőmérséklete (-2.5C) az optimális. Főleg, ha figyelembe veszed, hogy munka után hazaérve, felfűtés előtt kiszellőzteted a lakást.
Várom a véleményeteket.

Én még nem fűtök, hanem felöltözünk. mert az a legolcsóbb. 18 fok fölé nem fűtök, ezt szoktuk meg.

"De létezik egy takarékossági tévhit, amivel nem hogy spórolsz, de jól megdobja a számlát. Ez pedig az, hogy amikor nem vagy otthon, ki kell kapcsolni a fűtést. Ne!""

Valóban ne kapcsold ki teljesen, ha mínusz van a lakásban, a jég szétrepeszti a csöveket.

"Ez azért nem működő dolog, mert valójában sokkal több energia kell ahhoz, hogy újra és újra felmelegítsd a lakást, mintha szinten tartod a hőmérsékletet."

Ez nyilvánvaló tévedés. Felmelegíteni valóban több energia, mint szinten tartani. Viszont a felmelegítéshez kevesebb energia kell, mint amennyit korábban a nemszintentartással megspóroltál.

Adott hőmérsékletű lakásból adott energia áramlik ki a környezetbe, ez energiaveszteség. Ha éjjel, meg ha nem vagyok otthon, alacsonyabb hőmérsékletre kapcsolok, ekkor kevesebb energia áramlik ki a környezetbe, kevesebb az energiaveszteség.

Egy modern termosztáttal előre be tudom programozni a hőmérsékletet, meleg lakás vár. Olyanok is vannak, miket távolról lehet irányítani.

De amugy fizikabol buktatok, nem? A hovesztes sebessege a belso es kulso homerseklet kulonbsegetol fugg, ha kisebb a kulonbseg, akkor lassabban aramlik ki a ho. Szoval ez egy hulyeseg, kevesebb energia kell, ha nem futesz. Ja es az miert lenne erdekes, hogy a butort is futod? Amikor kikapcsolod a futest akkor meg szepen visszaadja azt a hot, amit felvett, ilyen szempontbol nem kulonbozik a levegotol, csak mas a fajhoje es a tomege.

Lehet kommentelni?

Attól függ mennyi ideig nem vagy otthon, meg hogy mennyire veszed le a hőmérséletet.
Ha elmész egy hétvégére, akkor azért elég nagy b@romság bekapcsolva hagyni a fűtést. Ha csak kiugrasz a boltba, akkor felesleges kikapcsolni.
Attól is függ mennyire szigetelt a lakás.
Volt olyan ismerősöm, aki teljesen felújított, szigetelt, új nyílászárós panelban lakott, középső lakás, nem volt nagy szabad falfelülete és így fűtenie se kellett, úgyis megvolt a neki kellemes 20 fok télen is.

Attól is függ, hogy mennyi a neked ideális hőmérséklet. Ha 24 fokban érzed jól magad, mert egy rövidnadrágban szeretsz flangálni télen is a lakásban és arra akarod visszafűteni alakást egy hét után, az drága lesz.

Nem nyertél hangszórót.

Ez mekkora hülyeség... Még ha igaz is lenne, akkor is kb 50 paraméter függvénye lenne... De mivel te általánosságban állítod ezt, így egy extrém példával cáfolom mindössze: egy hónapra utazok el.

Ez azért összetettebb dolog.
Ha akkor tekerem le a fűtést, amikor elmegyek otthonról reggel, az tényleg pazarlás.

De ha kb tudjuk, mennyi a lakás "hőkapacitása", és egy időzítővel annyival korábban kapcsoljuk ki a fűtést, délután pedig annyival korábban kaicsoljuk be, hogy legyen ideje átmelegedni, akkor valóban takarékoskodtunk. De az ilyen okostermosztát, mint pl a legszebb Nest, még elég ritka.

Ha már hű akarsz maradni a blogod nevéhez, akkor a legegyszerűbb spúrkodás az (amit sokan nem képesek a fene nagy komfortérzet miatt elvállalni), hogy ne tarts a lakásban 20-21 foknál magasabb hőmérsékletet, se nappal, se éjjel. Vegyél fel egy pulóvert télen, éjszakára meg takarózz be. Vicces, de a 20-21 fok tartásához kb harmadannyi elégetett gáz kell, mint akár a 24-25 fokhoz.

Nem kötelező télen mediterrán tengerparti légkört varázsolni a lakásba, és egy szál pendelyben közlekedni - pláne, hogy ugyanezek az emberek NYÁRON, amikor ugyanennyi fok van éjjel odabent, már nyafognak és röffentik be a légkondit, a már említett 20-21 fokra hűtve odabent a levegőt.

Ez alapvetően tévedés. A hőveszteséged mindig arányos a külső-belső hőmérséklet különbségével, tehát ha hagyod lehűlni a lakást, akkor kevesebb. Amikor meg visszafűtöd, akkor csak ezt, az eleve kisebb veszteséget kell pótolnod. A bútorokban és falakban tárolt hőmennyiség nem veszteség, csak egy puffer.

Ez nem igaz, több energia kell a hőn tartáshoz. Fizika. Komfortban van különbség.

Ez mondjuk így egy az egyben nem igaz. n+1 tényező függvénye (idő, szigeteltség, külső-belső hőfok etc) hogy érdemes-e letekerni és ha igen mennyivel a fűtést

A fizika nem ezt mondja.
Minél nagyobb a hőmérséklet különbsége a szoba és a kinti között, annál intenzívebb lesz a hő kiáramlása. Vagyis, ha 18 fokon tartod a szobát 8-10 órán át, több hő távozik, mintha csak 16 fokon tartanád

Hááát! Ezzel azért nem értek egyet. Leginkább a lekapcsolt idő hosszától függ a dolog.
Egy szélsőséges példát veszek, hogy jól érthető legyek: ha elmegyek otthonról egy hosszú hétvégére, és a fűtést bekapcsolva hagyom, biztos, hogy kevesebb energia kell felfűteni a lakást, mint ha folyamatosan ment volna a fűtésem.
Ha nem hihető, akkor nyújtsuk meg a lekapcsolási időtartamot 2 hétre. Akkor már jobban belátható, hogy ez a fenti cikk csak rövid időtartamra vonatkoztatva lehet helyes.

Fura a saját tapasztalatom ennek nagyon ellentmond, és a hozzáértők se a te véleményeden vannak!

Helló!

Találtam is erre vonatkozó írást:
ezermester.hu/cikk-5737/Esszeru_takarekossag_a_futessel
"Általános tapasztalatok szerint egy néhány órára magára hagyott lakás hőmérsékletét legfeljebb 2-3 fokkal érdemes csökkenteni – függően attól is, hogy miből vannak a falak, illetve milyen a fűtésrendszer (pl. radiátoros vagy padlófűtéses). Két napos távollétre már érdemes lehet 15 °C-ra visszavenni a hőmérsékletet, és kalkulálnunk kell azzal, hogy a visszafűtés több órát vesz majd igénybe. Néhány hetes távollét idejére viszont már a fagyvédelmi szintig ajánlott visszavenni a hőfokot (a termosztatikus szelepeken helyiségenként és a termosztáton is van erre lehetőség), és ismét csak kalkuláljunk azzal, hogy a lakás visszafűtése fél-egy napot is igénybe vesz majd a fűtés újraindításakor."
Szóval, ilyesmire gondoltam, mert ez így perfekt.

Itt nagyon sok a ha. szerintem az ami a cikkben all ugy nem igaz. Pontositani kellene hogy milyen korulmenyek kozt igaz ez.

Erre vannak adatok is vagy csak "Spúrmanjólmegmondja"?

Már elnézést, de ez nettó hülyeség.

Hosszútávon a fűtésre annyit kell költeni, mint amennyi az energia veszteség a környezet felé. Ez pedig egyenesen arányos a külső és a belső hőmérsékletek különbségével (eltekintve a szellőztetéstől).
Vagyis igenis lehet spórolni a kikapcsolt fűtéssel, legfeljebb nem annyit, mint amennyit egy átlagember várna.