Ma rendhagyó poszttal jelentkezem.

Meghalt Robert Marin, aki nemcsak kiváló és jó kedélyű könyvtáros hírében állt, de ő testesített meg minden értéket, ami miatt Spúrmanná váltam.

Robert 50 évig dolgozott a New Hampshire-i egyetemen könyvtárosként, majd tavalyi halálát követően a héten jelentette be az egyetem vezetősége, hogy minden vagyonát az iskolára hagyta.

Robert utolsó évi fizetése 102 220 dollár volt (kb 24-25 millió forint, akkori árfolyamon számolva), szorgosan gyűjtött megtakarítása viszont meghaladta a 4 millió dollárt.

Robert Morin fotó: University of New Hampshire

Ezt úgy érte el, hogy egyszerűen élt:

• reggelire chipset evett kólával,
• ebédre egy sajtos szendvicset dobott be,
• vacsorára pedig valamilyen fagyasztott kaját evett.

Mindemellett színes életet tudott élni. Imádott diákokkal beszélgetni, főleg azokkal, akik a könyvtárban dolgoztak. 1979 és 1997 között megnézett 22 ezer filmet, majd elolvasta az összes, 1930 és 1938 között Amerikában kiadott könyvet, ha néhány kategóriát nem számolunk.

Már a 70-es években elkezdett megtakarítani, halálára befektetési alapokban volt részesedése, jelentős nyugdíj megtakarítása és több életbiztosítása is volt.

Hagyatékából az egyetem karrier központja részesedik 2,5 millió dollár erejéig, 1 millió dollárért vesznek új, videós eredményjelzőtáblát az egyetemi focicsapatnak, 100 ezer dollárt meg az egyetemi Dimond Könyvtár kap (ez a hagyaték egyetlen kötelező eleme). Robert pénzügyi tanácsadója jelezte neki, hogy a hagyatékában meghatározhatja, mire költsék a pénzét, de az igazi Spúrman azzal lepett meg mindenkit, hogy azt mondta:

Majd eldöntik, hogy mit kezdenek vele.

Rober Morin 77 évet élt, legyen neki könnyű a föld.

(The Washington Post, Boston Globe, UNH)