Bár itthon is egyre több a minőségi étterem, még mindig akadnak olyanok, amelyek piszkos trükkökkel próbálkoznak, hogy lehúzzanak minket. Ennek azonban most vége, mutatom, mire kell figyelni.

Kisadag vagy nagyadag?

A legtöbb étteremben választhatnak a vendégek a kis- és a nagyadag között. A fogyasztóknak fogalmuk sincs arról, hogy mekkora is a kisadag, és mivel az olcsóbb, a legtöbb esetben úgy gondolják, hogy ez a jobb ár-érték arány. Azonban az éttermek célja pont az, hogy a kisebb adagot adják el, a nagyobb adag csupán az összehasonlítás miatt kell. Hiszen mivel a nagyobb adag drágább, ez esetben is azt gondolják a vendégek, hogy jó üzletet csináltak, így nagyobb eséllyel fogyasztanak.

"A séf ajánlásával"

Főképpen az alacsonyabb kategóriájú éttermekre jellemző, hogy teljesen átlagos ételeket próbálnak ilyen módon kiemelni. A többi fogástól jól elkülöníthetően vannak fenn az étlapon ezek a többnyire egyszerű, populáris ételek, amiket - mivel a séf ajánlja - drágábban adnak.

Rafinált sorrend

Az sem mindegy, hogy az étlapon milyen sorrendben vannak feltüntetve az adott menük. Általában külön szekciója van a marhából készült ételeknek, a szárnyasoknak, a vegetáriánus ételeknek, és a desszerteknek is. A kutatások szerint a vendégek a legtöbb esetben az első opciót választják ki, így nem csoda, hogy a legtöbb profitot hozó fogást teszik az étlap tetejére.

Furfangos melléknevek

Illatos, krémes, lágy, lédús, pikáns, édes, omlós, és így tovább. Az éttermek igyekeznek szavakkal is minél jobban fokozni az ételek finomságát. Az ok egyszerű és nyilvánvaló. Ha épp fagylaltot akarunk enni, és ezeket olvassuk, már szinte a szavak láttán is kicsordul a nyál a szánkból, és még jobban vágyunk rá. Na és persze meg is vesszük, amivel az éttermek zsebét tömjük.

Trükközés a számokkal

A boltoknál is kedvelt trükk, hogy valami nem 1000 forintba kerül, hanem csak 999 forintba. Nem véletlen, hogy az éttermek is élnek ezzel a trükkel, hiszen a vendég úgy érzi, hogy jó vásárt csinált. Ilyen esetekben ugyanis automatikusan lefelé kerekítünk, és olcsóbbnak értékeljük az ételt. A lényeg az, hogy amikor az emberek szeme végigsiklik az étlapon, és meglátják az olcsóbb ételeket, még inkább akarják.

(A Pénzcentrum cikke nyomán)

Neked is eleged van abból, spurcikám, hogy állandóan foltos a mikród? Mutatok egy egyszerű trükköt,  amivel könnyedén megszabadulhatsz a kifröccsent és rászáradt kajamaradékoktól.

A módszer egyszerű, ezúttal is a kedvenc takarítószeremet, vagyis az ecetet kell alkalmazni. Egy tál vízbe tegyél néhány evőkanál ecetet, illetve 6-8 szelet citromkarikát, majd az egészet dobd be a mikróba 5 percre, majd ha véget ért a program, hagyd még bent 5 percig gőzölögni a tálat.

Ha letelt a 10 perc, óvatosan vedd ki a forró edényt a mikróból, majd az egészet töröld ki egy nedves konyharuhával. Ennyi az egész! Ugye, milyen egyszerű?

Alig vártam a hosszú hétvégét, hogy végre rendbe tehessem a veteményest. Na, de nemcsak az ásásé, trágyázásé volt a főszerep, szerencsére jutott idő arra is, hogy elvessem az idei spenótot is.

Tudjátok, a spenót a legkorábbi friss zöldség. Bálint gazda szerint a spenót termesztése olyan egyszerű dolog, hogy szinte szólni se illő róla. Annyit azért tudni kell, hogy a legcélszerűbb

• vetési sortávolság 20 cm
• vetési mélység 2-3 cm

A fenti alapvetést figyelembe véve 10 négyzetméternyi vetési területhez 30-40 gramm magra van szükség; és a magok néhány héten belül termőre fordulnak. A konyhai tervezéshez jó tudni, hogy négyzetméterenként két, két és fél kiló levéltermésre számíthatunk.

Végezetül pedig itt egy tuti spenótos fasírtrecept, ami nemcsak nagyon egészséges (a családi legendáriom szerint a spenót tele van vassal, ami elősegíti a vérképződést), hanem a gyerekek is imádni fognak.

Nagyapám után maradt egy rakat műfogsortisztító tabletta, én pedig azon tanakodtam – ugye a spórolás első pontja, hogy semmit sem dobunk ki -, mihez is lehetne még kezdeni velük, mivel a rendeltetésszerű használat (egyelőre) nem jön szóba.

Habár a mindenes takarítószer persze továbbra is az ecet számomra, de nagyon megörültem, amikor rábukkantam az alábbi videóra. Én is kipróbáltam, a tabletta tényleg tökéletes a csapnál, de még az ezüstöt is megpucolja.

Komolyan mondom, a terhesség elvette drága Spurinám eszét. Azt mondja nekem:

„Szaladj a boltba, chipset akarok enni.”

A chips az oké, mondom neki, na de a BOLTBÓL? Miféle úri huncutság ez??? Mennyibe is kerül egy zacskó burgonyaszirom, kb. 400-500 forint a 150 grammos kiszerelés?

De ki vagyok én, hogy nekiálljak vitatkozni egy várandós asszonnyal; ha chipset akar, akkor chipset akar, pont.

De ne legyen Spurman a nevem, hogy feladjam az elveimet.

Most őszintén, miből is készül (vagyis kellene készülnie, mert a bolti változatban kilométeres az összetevők listája) a chips? Hát burgonyából. Az meg minden rendes spájzban van.

Lényeg a lényeg, vékonyra vágtam a krumplikat, sorba raktam a szirmokat egy sütőrácson, és bedobtam a sütőbe (170 fokon).

Íme az eredmény, sütéssel (kb. 15 perc) együtt 20 perc volt az egész, ennyi idő alatt a boltot sem jártam volna meg. A képeken az első kört örökítettem meg, a második sokkal ropogósabbra, chipszszerűbbre sikerült.

Amúgy két dologra kell nagyon figyelni: az egyik, hogy jó vékonyra vágjuk a szirmokat; a másik pedig a sütés, kb. 1 perc, amikor pont jó (előtte még puha, utána megég).

Ja, és a lufiként felfúvódó kis krumpli-szirmok látványa elképesztően Zen. Jó ropogtatást!

Egyébként a mikróban is simán el lehet készíteni; erről ITT írtam korábban (videóval).